Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 4924304/316KF04/4
BALLENTHIN, Anja: Bedeutung noch immer nicht erkannt. Der Einfluss von Schulbibliotheken auf die Leistungen von Schülern = BuB. 56.Jg. 2004. 5.no. 358-362.p. Bibliogr. Raktári szám: P 316 Ref.
Res. angol és francia nyelven
Az iskolai könyvtárak hatása a tanulók teljesítményére
TÁRGYSZAVAK: Iskolai könyvtár; Oktatásügy; Összehasonlító könyvtártudomány

Referátum: A tanulói teljesítményeket mérő nemzetközi PISA vizsgálatok az olvasási készség és más alapkészségek terén az egyes országok között számottevő különbséget mutattak ki, ezek összefüggésbe hozhatók az adott országok iskolai könyvtárainak színvonalával. Ahol az iskolai könyvtárügy fejlett, pl. Finnországban, Angliában (és részben Ausztriában is), ott a tanulók a PISA vizsgálat első tíz helyezettje között szerepeltek, Németország viszont rossz helyet ért el.
Finnország minden iskolájában működik megfelelő színvonalú könyvtár, az ellátottság e téren ott 100%-os. A könyvtárak egy része az iskolai feladatok mellett közkönyvtáriakat is ellát, az ország kisebb településein a közkönyvtárak 40%-a az iskola épületében vagy közvetlen mellette működik. Állományuk sokoldalú és gazdag.
Nagy-Britanniában az ellátottság ugyancsak 100%-os. Az iskolai könyvtárak erőteljes kibontakozása már 1919 után megindult, amikor a könyvtári törvény lehetővé tette nyilvános könyvtárak szervezését az iskola épületében, a Carnegie alapítvány pedig biztosította állományuk gazdagodását. Ma minden iskola köteles könyvtárat működtetni, amihez a School Library Service szolgáltatásai különféle segítséget nyújtanak. Ezeket az alapiskolák 94%-a igénybe is vesz. A könyvtárakban képzett könyvtárosok dolgoznak, (akik tanulmányaik során az iskolai munkához szükséges speciális ismereteket is megszerezhették), valamint pedagógusok (részben a továbbképzési rendszer keretében megszerzett könyvtárosi végzettséggel) és egyéb segéderők. A könyvtárak állománya hagyományos dokumentumokban és a modern információtechnikai felszereltségben egyaránt gazdag.
Ausztria iskolai könyvtárai az 1980-as években indultak fejlődésnek, amikor az oktatási minisztérium létrehozta számukra az Iskolai Könyvtári Szolgálatot. Ez az intézmény felelős az iskolai könyvtárak létrehozásáért és kiépítéséért. 1999-ben a mintegy 1500 osztrák iskola közül 580-ban működött iskolai könyvtár, 68-ban pedig közös iskolai és városi könyvtár, az ellátottság tehát 43%-os. A könyvtári munkát pedagógusok végzik, könyvtárosi kiegészítő képzettséggel, illetve a közös könyvtárakban képzett könyvtárosok.
A Német Szövetségi Köztársaságban az 1960-as és 70-es években kibontakozó oktatási- és iskolareform keretében alakult ki a modern iskolai könyvtár koncepciója. Az 1990-es években - Németország újraegyesítése után - a korábbi NDK tartományok is csatlakoztak ehhez a programhoz. Az iskolák zömében azonban mindennek ellenére máig sem alakult ki a modern elveknek megfelelő könyvtár. Az Iskolai Könyvtárak Tanácsadó Szolgálata 2001-ben azt állapította meg, hogy a német iskoláknak csak 10%-a rendelkezik a korszerű iskolai könyvtár követelményeinek megfelelő intézménnyel, és hogy a helyzet nem javult 1987 óta, (amikor a Német Könyvtárosok Egyesülete végzett hasonló felmérést). Igen nagy különbség van azonban az egyes tartományok színvonala között.
Az iskolaközpontok könyvtáraiban képzett könyvtárosok dolgoznak, egyébként a kép meglehetősen vegyes: pedagógusok, egyéb másodállású megbízottak, olykor a szülők, a "könyvtári anyukák" látják el a könyvtárosi feladatokat.
Az Amerikai Egyesült Államok iskolai könyvtáraiban többnyire szakképzett könyvtárosok egész csoportja tevékenykedik, és az információhordozók gazdag választéka áll rendelkezésükre. Ennek ellenére az ottani tanulók a PISA vizsgálatoknál csak közepes szintű olvasási teljesítményt mutattak az OECD országok átlagához mérten; ebből arra következtethetünk, hogy a jól kiépített iskolai könyvtár csak elősegítheti, de önmagában nem biztosítja a tanulók jobb olvasási készségét. A kérdés differenciáltabb megközelítése érdekében az Egyesült Államokban 2000-ben az ún. Colorado Vizsgálat keretében azt elemezték, milyen összefüggés van az iskolai könyvtár ellátottságának és tevékenységének egyes területei és a tanulók olvasási készsége között. Azt mutatták ki, hogy a könyvtár jó felszereltsége és szakszerű vezetése 10-15%-os teljesítmény-emelkedést eredményez, a könyvtárosok és pedagógusok közötti intenzív együttműködés 18-21%-ot, a tanulók egyéni könyvtárlátogatását előmozdító bőséges nyitvatartási idő 13-22%-ot.

Katsányi Sándor

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!