Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 5315606/174KF06/2
DAVIS, Denise M.: Librarian salaries in the USA: the impact of revenue redistribution on library recruitment = VINE. 35.vo. 2005. 4.no. 188-195.p. Bibliogr. Raktári szám: P 2463 Ref.
Könyvtárosi fizetések az Egyesült Államokban: a költségvetés átcsoportosításának hatása a könyvtáros-toborzásra
TÁRGYSZAVAK: Felmérés; Költségvetés; Munkabér, alkalmazás; Személyzet

Referátum: Az ALA-nak gyakran tesznek fel olyan kérdéseket, mint: át kell-e csoportosítaniuk költségvetésüket a könyvtáraknak ahhoz, hogy fenntarthassák személyzeti ellátottságukat? Átcsoportosítás esetén vannak-e "védett" tételei a költségvetésnek? Mi a hatása a nyugdíjba vonulásoknak a személyzeti ellátottságra?
E kérdések megválaszolásához a könyvtári működés négy tényezőjét kell megvizsgálni: a személyzeti ellátottságot, a fizetéseket, az állománygyarapítás költségeit és az egyéb kiadásokat. Ez a cikk a fizetési és személyzeti trendekkel foglalkozik az 1980-2004-es időszakban, valamint a nyugdíjazási kilátásokkal. Összehasonlításképpen az Omaha Public Library tapasztalatait dolgozza fel.
A közkönyvtárakban 1982 és 2003 között 92 000-ről 135 515-re nőtt az alkalmazottak száma (47,4%-os növekedés). A felsőoktatási könyvtárakban 58 476-ról 95 665-re (63,6%).
Az ALA felmérése szerint 1999 és 2004 között évente 2,3% és 4,7% között növekedett a könyvtárosi átlagfizetés, összesen 18%-kal (7979 dollár). Ez alacsonyabb, mint azokban a foglalkozásokban, amelyekkel a könyvtárosság összevethető. A könyvtárakban bármely beosztásban alkalmazottak átlagfizetése 1982-ben 20 338 dollár volt, 2004-ben 52 188.
A közkönyvtárak költségvetésüknek átlagosan 65%-át költötték személyzetre, 14%-ot a gyűjteményre és 21%-ot egyebekre 1982 és 2004 között. A felsőoktatási könyvtárakban a megoszlás a következő: 52 - 34 - 14%. Minthogy a kiadások ilyen megoszlása évről-évre meglehetősen állandónak bizonyult, föltételezhető, hogy a személyzeti kiadások előre rögzítettek, az állománygyarapítási és egyéb költségek pedig változékonyabbak.
Az omahai tapasztalatok általában egybeesnek az országos trendekkel. Néhány érdekesebb megjegyzés:
– 1990 óta a könyvtári költségvetés 2,5%-át teszi ki a város költségvetésének (a rendőrség és tűzoltóság részesedése viszont 40%-ról 60%-ra emelkedett);
– a működési kiadások 2002-ig lépést tartottak az inflációval;
– a megyétől kapott külön támogatást állománygyarapításra fordították;
– 2005-ben öten vonultak nyugdíjba, az így felszabaduló összegből hét személyt újonnan alkalmaztak.
Az ALA vizsgálata szerint a könyvtárosok nyugdíjba vonulási üteme némileg lassul, ezért növekszik a 65 év felettiek száma. A könyvtárosok 71%-a éri el 2005 és 2024 között a 65. életévét. A legnagyobb nyugdíjazási hullámra 2010 és 2020 között lehet számítani (a létszám 45%-a). A számítások szerint a felsőfokú könyvtárosi szakképzettséget szerzők száma lépést tart a nyugdíjba vonulók számával: 2019-ig nem várható, hogy nagyobb lesz a frissen végzettek száma, mint a nyugdíjazás következtében megürülő állásoké.
Noha tömérdek adat áll rendelkezésre különféle forrásokból és felmérésekből, még mindig hiányoznak a megbízható alapadatok. Figyelmet kell fordítani a nem költségvetésből származó forrásokra is, amelyek befolyásolhatják a személyzeti politikát.

Papp István

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!