Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 5504706/254KF06/3
PEARSON, Peter D. - WILSON, Stu: Libraries are from Venus, fund-raising is from Mars. Development at the public library = Libr.Admin.Manage. 20.vol. 2006. 1.no. 19-25.p. Bibliogr. Raktári szám: P 2563 Ref.
A könyvtárak a Vénuszról származnak, a támogatás a Marsról jön... A közkönyvtárak fejlesztési tevékenységének szervezeti modelljei
TÁRGYSZAVAK: Közművelődési könyvtár; Modellálás; Támogatás -pénzügyi -általában; Tervezés

Referátum: Az Egyesült Államokban az elmúlt húsz évben egyre erőteljesebb adománygyűjtő tevékenységet folytatnak. Történelmi szempontból nézve ez meglehetősen különös, hiszen hozzá voltunk szokva, hogy a közkönyvtárak léte elsősorban egy ország állampolgárainak közös nagylelkűségén - az adókból juttatott támogatásán múlik.
Az igaz, hogy Carnegie-től Gatesig számos adakozókedvű mecénás segítette, segíti a könyvtárak működését, ám számolni kell azzal, hogy ezekre az adományokra nem lehet előre kiszámíthatóan, rendszeresen támaszkodni. A 1980-as évektől kezdve, a szigorodó gazdasági körülmények között azonban bizony szükség van a plusz források megtalálására. A közkönyvtárak többsége rákényszerült, hogy állandóan fejlessze adománygyűjtő munkáját. Az éves költségvetésnek 5-15 százalékát is kitehetik az ilyen jellegű bevételek. A források a gazdasági társaságokhoz, alapítványokhoz, állami szervekhez írt sikeres pályázatokból, a fő támogatókhoz évente benyújtott és elfogadott támogatási kérelmekből, végrendeletekből és hagyatékokból, adománygyűjtő kampányok bevételeiből, szponzorok támogatásából származhatnak. Ahogy nő a könyvárak ilyen irányú tevékenysége, úgy egyre inkább szükség van szakképzett személyzetre, amely ápolja a kapcsolatokat az adományozókkal, elvégzi a pénzügyi, az adminisztrációs, a marketing és egyéb teendőket.
Azonban bármilyen csábító a várható haszon, a hagyományos könyvtári világ és a forrásgyűjtő tevékenység nem könnyen egyeztethető össze. Nem is lehet a különböző körülmények között működő könyvtárak számára egyetlen üdvözítő módszert javasolni. Természetesen vannak olyan közös vonások, melyekre alapozva felvázolható néhány alkalmas szervezeti forma, mely hatékony lehet a könyvtár alapvető feladatainak és támogatásszerzési tevékenységének szoros összekapcsolásában.
Az egyik ilyen modell, mikor a támogatásszerzési munkát a könyvtár egy részlege (esetleg a könyvtár megbízásából egy non-profit szervezet) végzi, a könyvtár vezetőjének felügyelete alatt. Ennek előnye a hatékony belső kommunikáció a felelős részleg és a könyvtár igazgatása között, aminek eredményeképpen a forrásgyűjtés szorosan összefügg a könyvtár stratégiai céljaival, prioritásaival. Hátránya, hogy a nagy adományozók általában vonakodnak állami fenntartású szervezetek számára adakozni, attól való félelmükben, hogy a pénzt nem arra fordítják, amire ők eredetileg szánták. További hátrány, hogy a felmerülő adminisztrációs és személyzeti költségek a könyvtárat terhelik, az igazgatónak pedig meglehetősen sok időt és energiát kell fordítania a tevékenység koordinálására, ellenőrzésére.
A második általánosan használt modell a könyvtárigazgatástól független, kuratóriumi vezetésű alapítvány működtetése. Előnye, hogy a kuratórium tagjaiként be lehet vonni a település helyi vezetőit az adománygyűjtő munkába, nagyobb lesz a könyvtár publicitása, és az adományozók is szívesebben működnek együtt egy független alapítvánnyal. Hátránya, hogy kevésbé közvetlen a kommunikáció, és hogy a forrásgyűjtés célja az alapítvány szándékaitól, elhatározásától függ inkább, és ez nem biztos, hogy összhangban van a könyvtári prioritásokkal. A kuratórium tagjaiként részt vevő helyi vezetők érvényesülési vágya felveti a lehetőséget, hogy az alapítvány bele akar szólni a könyvtár működési politikájába is. Esetleg rivalizálás indulhat meg a könyvtárat régóta támogató baráti körök és az alapítvány között is. Ezek a bonyodalmak számos problémát okozhatnak a könyvtár igazgatója és vezetése számára.
A harmadik modell az előző kettő kombinációjából származik. A könyvtártámogató baráti kör hagyományos szerepe mellett maga kezd széles körű, jól tervezett és szervezett adománygyűjtő tevékenységbe, tehermentesítve ezzel a könyvtári személyzetet. A baráti köröknek általában nagy az ismertségük, támogatottságuk a helyi közösségben, és befolyásuk van a potenciális adományozók, valamint a helyi önkormányzat köreiben is. Persze mindez hordozza azt a veszélyt is, hogy a támogatók befolyása és tevékenysége beárnyékolja magát a könyvtárat.
Bármelyik megoldást választja is a könyvtár, fontos, hogy vezető testületében olyan közéleti emberek üljenek, akik nem csupán beleszólni akarnak működésbe, hanem inkább azért támogatják, mert megértik, hogy a könyvtár legalább olyan fontos intézmény a közösség számára, mint az iskola. Legalább ennyire fontos, hogy a könyvtár stratégiai tervében és éves terveiben pontosan meghatározza, milyen módon és milyen célból folytatja a támogatás-szerző tevékenységet.
Jó példa erre a Saint Paul könyvtár (Minnesota), ahol az 1995-ben készített stratégiai tervben a központi könyvtár renoválását, a számítógépes rendszer teljes megújítását, az állomány bővítését célzó támogatásszerzési kampány megindítását tűzték ki célul. Hála a jó tervezésnek és az ott legjobban megfelelő kombinált támogatásszerzési modellnek, a tízéves terv nagy része meg is valósult.
És hogy személy szerint kiket, és milyen eszközökkel érdemes megcélozni adomány és támogatásszerzés céljából? Például a könyvtár rendszeres látogatóin és a könyvtár különböző baráti köreinek tagjain kívül azokat a tehetős embereket, akik most ugyan nem járnak könyvtárba, de ifjúkorukból szép emlékeik maradtak róla. A lehetséges támogatók nevét más szervezetekkel (pl. Rotary Club) együttműködve gyűjthetjük össze. Éves találkozók, kulturális programok, a közönségkapcsolatok rendszeres ápolása, személyre szóló és köszönetnyilvánító levelek mind megfelelő eszközök lehetnek erőfeszítéseink során. Természetesen nagyon fontos, hogy a könyvtár igazgatója, irányító testülete és munkatársai jól informáltak legyenek a támogatásszerzési tevékenységgel kapcsolatban, hogy a leendő donorokat megfelelőképpen tudják tájékoztatni például az adományozás lehetséges módjairól.
A jól szervezett adománygyűjtő munka nemcsak azért fontos a könyvtár számára, mert anyagi haszon származik belőle, hanem mert azt is megmutathatja, hogy a könyvtár dinamikusan fejlődő, és a közösség számára nélkülözhetetlen intézmény.

Fazokas Eszter

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!