Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 5640706/394KF06/4
BAND, Jonathan: The Google Library Project. Both sides of the story = Inf.Outlook. 10.vol. 2006. 6.no. 35-36.,39-40. 43,45-48,51-52,54.p. Bibliogr. a jegyzetekben. Raktári szám: P 2613 Ref.
A Google könyvtári projektje. Az érem mindkét oldala
TÁRGYSZAVAK: Elektronikus könyv; Elektronikus könyvtár; Online információkeresés; Teljes szövegű adatbázis

Referátum: (A cikk eredetileg a Plagiary című, a plágiummal, hamisítással foglalkozó elektronikus folyóiratban [http://www.plagiary.org] jelent meg.)
A korábban Google Print project névre hallgató projektnek két része van: a Partner Program (korábban Publisher Program) és a Könyvtári Projekt. A Partner Program keretében az egy-egy könyv jogait birtokoló kiadók feljogosíthatják a Google-t arra, hogy beszkennelje az adott könyv teljes szövegét keresőjének adatbázisába.
Amikor a felhasználó keres, bibliográfiai információt kap az adott könyvről, és megkapja a hozzá vezető csatolást (linket). Az utóbbira kattintva láthatja a keresőszót tartalmazó teljes oldalt, valamint néhány azt megelőző és az azt követő oldalt. A csatoló egyúttal lehetővé teszi a könyv megrendelését egy könyvesboltban vagy közvetlenül a kiadónál.
A Könyvtári Projekt keretében a Google azt tervezi, hogy a Harvard Egyetem, a Stanford Egyetem, az Oxfordi Egyetem, a Michigani Egyetem könyvtárából, valamint a New York Public Library állományából digitalizálnak anyagokat. A keresőkérdés eredményeként a felhasználók a szabad felhasználású anyagok teljes szövegében böngészhetnek. A szerzői jogi védelem alatt álló könyvek esetében csak a szöveg egy töredékét (angolul snippet-et) amely a keresőszót körülvevő néhány mondatból áll. Ha pedig a keresőszó többször fordul elő, legfeljebb három töredék jeleníthető meg.
Mivel sem a Google, sem a könyvtárak nem hozták nyilvánosságra a köztük meglevő szerződések tartalmát, számos részletet nem ismerünk a projekttel kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy Oxfordban és New Yorkban csak a szabad felhasználás körébe tartozó műveket, a Harvardon pedig egy kisebb gyűjteményt fognak digitalizálni. A Michigani Egyetemen és a Stanfordon szerzői jogvédelem alá eső műveket is szkennelnek majd. Valószínűleg igyekszenek a duplikációt kiszűrni, amely főleg az utóbbi két könyvtár esetében lehet jelentős, a bibliográfia adatok pontatlansága miatt nem zárható ki, hogy egy-egy művet kétszer is digitalizáljanak.
A projektet kritikák érték több szervezet, főként az Amerikai Kiadók Egyesülete (American Association of Publishers) és az Authors Guild részéről. A Google ezekre válaszolva hirdette meg 2005 augusztusában azt a lehetőséget, hogy azokat a könyveket, amelyek a szerződött könyvtárak állományában találhatók ugyan, viszont a kiadók tiltólistára teszik őket, nem digitalizálja. A Google minden könyvtárnak ad egy-egy digitális példányt a könyvekből. Az egyetlen nyilvánosságra hozott szerződésből, amelyet a Michigani Egyetemmel kötöttek, az derül ki, hogy ezeket a másolatokat csak a szerzői jogi törvényben megengedett célokra használhatja a könyvtár.
A Yahoo és a Microsoft is bejelentett digitalizálási projekteket. A Microsoft a British Library 100 ezer kötetét fogja digitalizálni. A Yahoo az Open Content Alliance nevű kezdeményezés szolgáltatója lesz. Ennek keretében a Kaliforniai Egyetem és az Internet Archive fog elhelyezni nála digitalizált műveket. Ezeknek a projekteknek a keretében azonban csak a szabad felhasználású vagy a jogtulajdonos által erre kijelölt műveket fognak digitalizálni.
2005 augusztusában az Authors Guild és számos egyéni szerző, majd októberében olyan kiadók, mint a McGraw Hill, a Pearson, a Penguin, a Simon és Schuster, valamint a John Wiley és Fiai pert indítottak a Google ellen azért, mert kereső-adatbázisába másolja könyvek teljes szövegét.
A jogtulajdonosok azt akarják, hogy ne nekik kelljen tiltólistákat összeállítaniuk, hanem a Google cég kérjen engedélyt tőlük, ahogyan ez a szerzői jogi törvényben is áll. A Google azzal védekezik, hogy a méltányos használat (fair use) keretében készít másolatokat.
A nagyközönség számára veszteséget jelentene, ha a Google indexe nem lenne teljes, így nem férne hozzá a könyvekre vonatkozó információhoz. A jogtulajdonosoknak jóval kevesebbe kerül a tiltólisták összeállítása, mint a Google-nak, hogy felkutassa, ki rendelkezik a jogokkal. Ha egy mű nem is kerül fel tiltólistára, a jogtulajdonost nem éri kár, hiszen csak a mű töredéke lesz olvasható a hálózaton. A digitalizálásért a Google szerény jogdíjat fizetne, amely azonban még nagy számú címmel rendelkező kiadók esetében is kisebb összeget jelentene, mint amibe a per kerülni fog.
A jogtulajdonosok azt is mondják, hogy ha a Google engedélyt kap projektjére, más keresőszolgálatok is engedély nélküli digitalizálásokba kezdhetnek. Kérdés azonban, milyen kár éri a jogtulajdonosokat, ha valamely más keresőszolgálat indexében töredékeket jelenít meg. Ha viszont ezen túlterjeszkednének, perelhetővé válnának.
A jogtulajdonosok azzal is érvelnek, hogy a keresőindex összeállításával a Google jogtalan előnyre tesz szert azokkal a kiadókkal szemben, amelyek e-könyveket kívánnak kiadni, mivel a Könyvtári Projekt azt a látszatot fogja kelteni, hogy a Google a digitális könyvek fő forrása. Ne felejtsük el azonban, hogy a Google csak a jogtulajdonos engedélyével szolgáltathatja a teljes szöveget. Ha pedig a Google a projekt révén hídfőállást szerez a piacon, a trösztellenes jog alapján járhatnak el vele szemben.
Az Authors Guild csupán 8 ezer szerzőt képvisel, tehát nem feltétlenül jelenti, hogy vele azonos véleményen van számos más szerző, akik közül többen tudják, hogy a felhasználók növekvő arányban főként vagy kizárólag online tájékozódnak. Ha tehát a könyvek nincsenek jelen az interneten, nem is fogják őket megtalálni.
A már nem kapható könyveket általában nem érdeke a kiadóknak újranyomni. A Könyvtári Projekt nem is hoz közvetlen anyagi hasznot ezek szerzőinek, viszont növeli hírnevüket.

Koltay Tibor

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!