Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 5866607/158KF07/3
GRASHKINA, Vanja: Vom Heiligen Kyrill zum modernen Bibliotheksgesetz. Bulgariens langer Weg in die Europäische Union = BuB. 59.Jg. 2007. 1.no. 53-57.p. Raktári szám: P 316 Ref.
Res. angol és francia nyelven
Szent Cirilltől a könyvtári törvényig. Bulgária könyvtárügye napjainkban
TÁRGYSZAVAK: Könyvtárügy

Referátum: Bulgáriában Cirill és Metód tevékenysége nyomán a 9. században jöttek létre először könyvtárak a kolostorokban és a cári udvarban. Az első modern tudományos könyvtár alapítása a Bolgár Tudományos Akadémiához (1869) és a Szófiai Egyetemhez fűződik (1888). A török uralomtól való megszabadulás után jöhetett létre 1878-ban a Cirill és Metód nevét viselő nemzeti könyvtár. Közkönyvtárakat és iskolai könyvtárakat először a 19. század közepén hívtak létre. A bolgár hagyományok e téren szorosan kötődnek a népi olvasókörökhöz, az ún. csitalistékhez. Ezek alapítói hazafias szellemű és művelt bolgárok voltak, akik a nemzeti kultúra és anyanyelv megőrzését kívánták ezekkel az intézményekkel szolgálni. A csitalisték demokratikus hagyományaik révén átvehették a közkönyvtárak funkcióját is.
A szocializmus korszakában egységes és átfogó könyvtári rendszer épült ki, mely a szakkönyvtárak hálózatát és magában foglalta. A rendszer hierarchikus tagolású volt, közvetlen állami irányítással és a kommunista ideológiát szolgálta propaganda-intézményként.
1990-nel, a piacgazdaságra és a demokráciára való átmenet évével a könyvtárakra nézve nehéz idők kezdődtek. Összeomlott a korábbi egységes könyvtári rendszer, a gazdasági és pénzügyi krízis súlyosan érintette a könyvtárakat. Háromezer könyvtárat bezártak, a személyzet jelentős részét elbocsátották. A nemzeti könyvtárban pl. a dolgozók 40%-ától kellett megválni, ami egyes szolgáltatások és funkciók leépítéséhez vezetett.
Ma az országban 6900 könyvtár működik, ebből 3300 közkönyvtár, 2600 iskolai könyvtár, több mint 50 egyetemi könyvtár. 1990 óta működik a könyvtáros egyesület. 2001-ben a könyvtáros egyesület és a Szófiai Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke könyvtárosi továbbképzési központot hozott létre. A központ célja, rövid tanfolyamokon megismertetni a jelenlegi információs technikát, a könyvtári menedzsmentet és marketinget. Eddig 850 könyvtárost képeztek ki nyolcvan továbbképzési tanfolyamon.
Bár a bolgár törvényhozás az európai normákhoz és direktívákhoz igazodik, a könyvtárügy törvényi alapvetését azonban mindmáig nem újították meg, mindössze a kötelespéldányokról jelent meg 2000-ben új törvény.
A nyolcvanas évek végén kezdődött el a könyvtárak nyilvántartási és bibliográfiai munkafolyamatainak számítógépesítése, integrált könyvtári hálózatok kiépítése. Ebben fontos szerepet játszott a könyvtáros egyesület és a Soros Alapítvány által támogatott, 1993-ban induló projekt. A kezdeményezés hatására felgyorsult a nagy tudományos és a regionális könyvtárak automatizálása. A nemzeti könyvtár az 1878-tól 1945-ig terjedő állományát rekatalogizálta, adatai minden könyvtárnak rendelkezésére állnak. A egyetemi könyvtárakban szintén fontos rekatalogizálási munkálatok folynak. Jelenleg elektronikus katalógussal rendelkezik a nemzeti könyvtáron kívül a regionális könyvtárak 90%-a, az egyetemi könyvtárak 68%-a, a tudományos szakkönyvtárak 57%-a. Prioritást élvező feladat a jelentősebb szakterületi és teljes szövegű adatbázisokhoz való hozzájutás biztosítása. 2002-ben megalakult a bolgár információs konzorcium, mely negyven könyvtárat foglal magában.
Az új technológia nem pótolja a könyvtárak hagyományos tevékenységét, a könyv-és olvasáskultúra fejlesztésével kapcsolatban. A könyvkiadás, a könyvkereskedelem és a könyvtárak fejlesztésének állami szintű programjához a könyvtáros egyesület is csatlakozott az "Olvasó Bulgária" programmal. A közkönyvtárak különösen a gyerekek megnyerése érdekében fejtettek ki sokrétű tevékenységet.
Fontos feladat a kulturális örökség részét képező állomány gondozása, restaurálása és megőrzése. A nagy tudományos könyvtárak jelenleg e művek digitalizálására fordítják a legnagyobb figyelmet. A nemzeti könyvtár digitalizáló centrumot hozott létre, és koncepciót dolgozott ki a legértékesebb kéziratgyűjtemények, irattárak és a Balkánon előállított régi nyomtatványok digitalizálására.
A bolgár könyvtárosok tudatosan törekszenek arra, hogy a politikai döntéshozók figyelmét a könyvtárügyre irányítsák. Ebből a célból szervezik meg 2006 óta a "Könyvtárak hetét", mely koncentrált lobbizást tesz lehetővé "a könyvtár - beruházás a jövőbe" mottóval. Ebből az alkalomból a könyvtárügy képviselői parlamenti képviselők, önkormányzati vezetők és miniszterek előtt fejtették ki a könyvtárak megoldatlan problémáit (az állami stratégia hiánya a könyvtárügy fejlesztését illetően, a törvényi alapvetés hiánya, elmaradottság a technika és a szabványosítás terén).

Katsányi Sándor

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!