Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 5865907/183KF07/3
THORHAUGE, Jens: Bereit für die nächste Ära des Erfolgs. Öffentliche Bibliotheken Dänemarks und der nordischen Länder in der Wissensgesellschaft = BuB. 59.Jg. 2007. 3.no. 196-201.p. Raktári szám: P 316 Ref.
Dánia és az északi országok közkönyvtárai a tudástársadalomban
TÁRGYSZAVAK: Elektronikus könyvtár; Információs társadalom; Közművelődési könyvtár; Számítógép-hálózat; Szolgáltatások

Referátum: A skandináv könyvtárak paradigmaváltása az 1980-as években kezdődött el. Első lépésként megjelentek az adatbázis-szolgáltatások és az online katalógusok, majd a kilencvenes években az internet jelentette az áttörést a hibrid könyvtár felé. Elterjedtek a könyvtárak feleslegessé válásáról, stagnálásáról és kihalásáról szóló jövendölések, de ezek ellenére Skandináviában változatlanul magas maradt a könyvtárak látogatottsága, a kölcsönzések száma, s mint világszerte, itt is új, vonzó könyvtárak épültek.
A könyvtárosok új utakat kerestek. Egyesek a Google alternatívájaként a könyvtári keresőrendszerek előtérbe helyezését javasolták, mások a Google-lal való együttműködés mellett érveltek, hogy az ott történő keresés a könyvtári katalógusok használatát is magában foglalja. A könyvtárosok egyetértenek a hibrid könyvtár és elektronikus könyvtári szolgáltatások kifejlesztésének szükségességével. A cél, hogy a könyvtár elektronikus formában őrzött szövegeihez vagy zenei anyagaihoz éjjel nappal hozzáférhessen a használó, s tervezik a videoanyagok hasonló hozzáférhetővé tételét is.
A hibrid könyvtárnak egyaránt ki kell tudni elégíteni azokat a használókat, akik az elektronikus szolgáltatásokat elutasítják, és azokat, akik csak ezt hajlandók igénybe venni. Hosszabb távon a virtuális szolgáltatások igénybe vevői előnyösebb helyzetbe kerülnek, erre vallanak a gyerekek, a fiatalok, a tanulók könyvtárhasználati szokásainak elemzései, de még hosszú éveken át számolni kell a könyvtár fizikai állományának meghatározó szerepével is.
A skandináv országokban a könyvtárak ilyen irányú fejlődését az államok kötelezettségvállalása is segíti. Ez egyértelműen kifejezésre jut a fejlesztési stratégiákat összefoglaló ún. fehér könyvekben Norvégiában, Finnországban (2003), Dániában (2006).
A skandináv könyvtárak alapkövetelménynek tartják, hogy az internettechnológiára épülő szolgáltatásaikat az online keresés és rendelés lehetőségét állandóan fejlesszék. A dán könyvtárosoknak nagy segítséget nyújt ebben a nemzeti adatbázis (központi katalógus), a DanBib. A cél, hogy a használó a számára szükséges információhoz a lehető legközvetlenebbül jusson hozzá, az információhoz, a tudáshoz, a kulturális értékekhez való hozzájutás beépüljön a polgárok mindennapi életébe, az iskolás gyerekektől a kutató tudósokig.
A legtöbb skandináv országban a könyvtárak zeneműveket is kölcsönöznek. A könyvtárak és a szerzői jogvédők megállapodása alapján a néhány napra történő kölcsönzés ingyenes. Hasonló módon akarják a könyvtárak a videokölcsönzés ügyét is rendezni.
A könyvtárak tájékoztató szolgálatukat is szeretnék e-mail úton lehetővé tenni. Elemző vizsgálatokkal akarják elérni, hogy ez a szolgáltatás elsősorban speciális célcsoportok sajátos igényeire épüljön.
A hagyományos "fizikai" könyvtárat ellentétes hatások érik. Skandináviában az elmúlt tizenöt évben mintegy 1500 fiókkönyvtárat zártak be, Dániában 2007-ben további 84 bezárását tervezik. Másrészt azonban növekszik azoknak a száma, akik a kisebb könyvtárakat nem kölcsönzés céljából keresik fel, hanem az interneten akarnak szörfözni, újságot olvasni, kisebb feladatokat elvégezni, másokkal találkozni, rendezvényeken, tanfolyamokon részt venni, kiállítást nézni. Újra kell gondolni, hogy a csökkenő kölcsönzési feladat mellett a klasszikus könyvtári tér milyen alternatívát tud fölkínálni. Kiemelkedő példa erre a skandináv könyvtárak feladatvállalása a bevándorlók nyelvi, kulturális integrációja érdekében. A könyvtárak e téren nyelvoktatást szerveznek, a hatóságokkal való kommunikációt oktatják, az iskolás gyerekeket házi feladataik megoldásában segítik, az olvasási készséget közös újságcikk-olvasással fejlesztik. Mindezek a szolgáltatások nem a klasszikus könyvtári kínálatra épülnek, hanem a könyvtárlátogatók szükségleteinek elemzésére. Hasonló elemzések készültek a gyerekek, az idősek, és még kisebb csoportok igényeiről is, ezekre az elemzésekre épül a könyvtárak új marketingpolitikája, kiegészítvén a nemzeti könyvtári kampányokat.

Katsányi Sándor

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!