Referátum megjelenítése
 A MANCI kezdőlapja MANCI
Magyar és nemzetközi cikkek
Budapest
Az OSZK honlapja
Országos Széchényi Könyvtár

Referátum
megjelenítése
 Keresés
Keresés
Böngészés
Böngészés
Tezaurusz
Tezaurusz

Azonosító: 6085408/154KF08/3
SOLIMINE, Giovanni: Verso una Biblioteconomia 2.0? = Boll.AIB. 47.vol. 2007. 4.no. 433-434.p. Raktári szám: P 587 Ref.
Irány a 2.0-ás könyvtárügy?
TÁRGYSZAVAK: Elektronikus könyvtár; Ember-gép kapcsolat; Használó

Referátum: Mind több szó esik a Web 2.0-ról, és ez óhatatlanul felveti a párhuzamokat egy esetleges 2.0-ás könyvtárüggyel, ahol a könyvtár ugyanazokat a koncepciókat veszi át, működését a social networking kollaboratív stílusára és a használók közösségének részvételére alapozva, akik nem csak haszonélvezői, de alakítói is a szolgáltatásoknak. Még egy angol kifejezést használva: egy user-inclusive könyvtárról beszélhetünk.
Most jelent meg olasz fordításban Lankes - Silverstein - Nicholson munkája, melyet az ALA számára készítettek "Részvételi hálózatok: a könyvtár, mint társalgás" címmel, és annak több megállapítása indíthat el folyamatokat a szakmai közgondolkodásban. A dokumentum kizárólag "részvételi könyvtárról" beszél, azaz olyan könyvtárügyről, amely következetesen a társalgási modell nyomán jár, mely éppen úgy meghatározza a katalógus felépítését és kezelését, mint a könyvtár valamennyi tevékenységét, kezdve persze a tájékoztatással, amely természetéből adódóan foglalja magában a könyvtáros-olvasó párbeszédet. (Ezt a "beszélgetés" vagy "társalgás" metaforát, mely a Cluetrain kiáltványból ered, az olasz elektronikus könyvtári nyilatkozat tette közismertté a szakmában, és a nyilatkozat is olvasóközpontú könyvtárról beszél.) Komolyan kell venni a dokumentum figyelmeztetését, és értékelni kell, ki kell használni mindazt, amit az olvasó (használó) apportál a könyvtárba, akár azzal, amit mond (vagy nem mond), akár a könyvtár tevékenységében való közreműködéssel. A dokumentum nyitó állítása, miszerint "az ismereteket társalgás révén hozzák létre" viszont egyszerre magától értetődő, és ugyanakkor veszélyes is. Természetes, hogy a könyvtár-használó találkozás és "interakció" elve az "informatív mediáció" (tájékoztató közvetítés), amin a könyvtár alapul. Ugyanakkor, ha az interakciót ilyen kevéssé strukturált stílus felé tereljük, a könyvtár elveszítheti felelősségét: hová tűnnek az értékadás, az értékelés és a hitelesség, megbízhatóság fogalmai?
Eljött-e hát az ideje a "kettőpontnullás könyvtárügy" megalapításának? Van még néhány napi szinten megoldandó feladat a jelenlegi helyzetben, amikor is megváltoztak a dokumentumok és a gyűjtési koncepciók. Az elektronikus könyvtár a katalográfiai közvetítéstől egyre inkább a tájékoztatási (informatív) közvetítés, sőt, a dokumentális közvetítés felé mozdul, lerövidítve a dokumentum és leírása, a dokumentum és használata közötti távolságot. Megváltoztak a használók is: egyre növekszik a jórészt ismeretlen távoli felhasználók száma, akik ugyan részben olyanok, mint saját olvasóink, akik online is használják a könyvtárt, más részük viszont navigálás során "botlott bele" állományunkba, valami speciális igény kielégítése érdekében böngészve a hálózaton elérhető forrásokat. Nem állítható, hogy a mi 1.0-ás könyvtárügyünk kellően fel van vértezve mindezen körülményekkel szemben. Lehet, hogy létre kellene hoznunk az 1.7, 1.8... verziókat. Talán jó lenne mindazokkal a problémákkal is foglalkozni, amelyek a könyvtárak jelenéhez kötődnek, még mielőtt megjósolnánk feltételezett jövőjüket.

Mohor Jenő

A visszatéréshez nyomja meg a böngésző Vissza gombját!
Álmos vagyok!